Tavaly nyár elején az örökké kedves-bájos Csilla rámírt, hogy van neki pár haverja, akik valami játékfilmet forgatnak, és hogy pont nagyon kellene nekik valami trainspotting-szerű lakás pár napra néhány jelenethez. Mire gondolsz, kérdeztem én álszenten, aztán kiderült, hogy hát az enyémet nem-e lehetne ilyenre használni.
Nosza, nekem nem kell kétszer elgondolkodnom ekkora baromságon, úgyhogy röviddel később már rám is írt Szombath Máté ügyvezetőizgató úr, hogy jönnének hétfőn, illetve jövő hétfőn, illetve... némi tologatás után csak eljöttek, az a lényeg.
Ilyen badass a dolog, tudniillik.
A Feketerigó, amennyire nekem átjött, az két fiatal srácról szól, az egyik züllött, a másik nem, így őt bele kell rángatni az életbe. Pia, drogok, szex és élni a rocknrollt. Én ezen mosolyogtam egyet, hogy hát erről miért pont filmet kell forgatni, amikor csinálni is lehet, de a lényegben a lényeg, hogy végre valahára finisbe ért a dolog. Ez azt jelenti, hogy azt az irgalmatlan munkát, amit a srácok beleraktak, azt rövidesen meg lehet majd csodálni, nagyvásznon, hosszan, kúlan megvágva, a nézők nagyobb örömére, szotyizó kritikusoknak meg majd kuss lesz, mert kultfilm lesz és kész.
"Igazán igazi punk, gecó"
Nekem egyébként a lakáson és pár véletlen áthalláson kívül semmi közöm az egészhez, bár elmentem statisztálni az egyik jelenethez, amit aztán lehet kivágnak, mert annyi színészi affinitásom van, mint egy bakternak vagy légnyomásos pedellusnak, ettől függetlenül vért verejtéket beletettek a fiúk-lányok. Aki kíváncsi a fejleményekre, az lájkolja meg jól a Skyward Pictures-t, ott posztolják majd a fejleményeket, meg díszbemutatót, meg majd főszereplők által aláírt ruhaneműket is onnan lehet rendelni.
Annyi hasznom azért volt belőle, hogy a közös képviselő "a filmes Gergő?"-ként hivatkozott rám legutóbb, ami azért bőven jobb, mint a "hülye drogos a harmadikon" meg az "azokat az élhetetlen állatok", úgyhogy köszi srácok, hogy segíthettem.
Rock'n'roll!
